Szendrey Ignác

Született
Születési hely
Aszaló
Elhalt
Elhalálozás helye
Budapest
Életút
Apja Szendrey József, anyja Mohátsy Mária volt, négy testvére született. van. Élete első szakaszáról nincs adatunk. A Georgikonok szerzett gazdasági képzettséget, majd előbb Keszthelyen, később Békés vármegyében dolgozott inspektorként a Festetics-birtokon. 1839-től Erdődön jószágigazgatói pozíciót vállalt a Károlyiaknál. Alapító, majd választmányi tagja volt a Magyar Gazdasági Egyesületnek. Az 1840-es években rendszeresen publikált a Magyar Gazda című lapban. Mintagazdaságot hozott létre a nagykárolyi-erdődi birtokon. Vagyona folyamatosan nőtt. Gálovits Annát vette feleségül, akitől a későbbiekben többször el akart válni. Három gyerekük született: Júlia, Gyula és Mária. Ellenezte Júliának Petőfivel kötendő házasságát. Ő vásárolta Petőfiék első pesti, bérelt lakásának bútorait. 1849 tavaszán Debrecenben házat és telket vett, hogy ide telepítse családját. Felesége és fia halála után, 1850. március végén áthelyezését kérte Károlyi Lajos mágocsi birtokára, majd nyugdíjaztatta magát, és Pestre költözött. Jó kapcsolatot ápol vejeivel, Horvát Árpáddal és Gyulai Pállal, segítette Petőfi Istvánt, lányait és családjukat anyagilag is támogatta. Ő az utolsó, aki halála előtt meglátogatta unokáját, Petőfi Zoltánt. 1873-ban Leányfalun építtetett villát Ybl Miklós tervei alapján. Vagyonát Gyulai Pál örökölte.
Irodalmi ajánló
Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 142-143. old.
Levéltári anyag
HU-MNL-HBML-IV. 1109.-f.228/1849.
Szendrey Ignác 1849. április 22-én 25.000 forintért megvásárolja a debreceni Péterfia utca 345. szám alatti házat P. Bartha István örököseitől, így városi háztulajdonosként 1849. április 30-án polgárjogot is nyer. Az adásvételi szerződést később az egyik örökös jogosan megtámadta, így az fel is bomlott. Az eredeti irat szövege Debrecen Sz. Kir. Város Jelentésgyűjteményében másolatban maradt fent. A rávezetett záradék szerint a közgyűlés 1849. május 19-én hagyta jóvá az adásvételt és rendelte levéltárba tenni a dokumentumot. Kelt: 1849.05.19. Őrzőhely: Magyar Nemzeti levéltár.
-
0
0
0