Apja Szuper József kiskunhalasi szitásmester, birtokos, tanácsos, később szenátor, anyja Paprika Mária volt. Tanulmányait a helyi református főgimnáziumban végezte. Filozófiát tanult, majd 18 éves korában vándorszínésznek állt, és az évek során a magyar vidék leghíresebb színésze lett. 1842 novemberétől Székesfehérváron, 1843 áprilisáig pedig Kecskeméten játszott együtt Petőfi Sándorral. Petőfi ismerte Szuper Károly feleségét, Mórocza Antónia színésznőt, is. Vélhetően Petőfi Lear király-beli Bolond alakításán szólalkoztak össze, és Petőfi véget vetett a barátságnak. A forradalom híveként megírta a Tömeges népfelkelés című agitációs színdarabját, melyet 1848. dec. 17-én Kecskeméten adtak elő. Az 1848/49-es szabadságharcban honvédként vett részt, a vereség után színésztársulatot alakított, amely sok pályatársának nyújtott menedéket. Az 1850-es évektől színigazgatóként társulataival szinte az egész országot bejárta. Utolsó éveiben a Nemzeti Színház, az Operaház, illetve az Országos Színészegyesület pénztárnoka volt. Szuper Károly színészeti naplója 1830-1850 (sajtó alá rendezte Váli Béla, Bp., 1889.) sok, többnyire utólag datált emléket tartalmaz Petőfiről.