Német eredetű, neves nyomdászdinasztiából származott, apja Landerer Mihály János volt. Apja 1810. április 17-én bekövetkezett halála után ő örökölte a család pozsonyi és pesti nyomdáját. Bölcsészetet tanult, majd kadétiskolába járt. 1824-ben, miután nagykorú lett, átvette a két nyomda irányítását. Üzleti szempontból a pestit tartotta fontosabbnak, a pozsonyiban csak az országgyűlési kiadványokat nyomtatta. Tanulmányutakat tett, folyamatosan korszerűsítette és bővítette vállalkozását. 1838-ban, az árvízkor tanúsított magatartásáért Pest város díszpolgára lett. A befektetésekkel közel húszezer pengőforint adósságot halmozott fel, ezért Heckenast Gusztávval társult. A nyomdai és könyvterjesztői céget 1841. január 21-én jegyezték be, de csak 1846-ban kapott végleges engedélyt. Kiváló üzleti érzékkel és Metternich személyes engedélyével 1841 elején, Kossuth Lajos szerkesztésében beindították az első ellenzéki sajtóorgánumot, a Pesti Hírlapot. A Kossuth név vonzereje révén a hetente kétszer megjelenő lap előfizetőinek száma fokozatosan emelkedett, 1843 elején már 5200 főt számlált. A bevételből jutott Kossuthnak is, ő lett a legjobban fizetett magyar író-újságíró. A hatéves szerződést nem töltötték ki, aminek egyik oka az volt, hogy Kossuth nem akart a kiadók „igavonó barmának lenni”, Landerer viszont le akarta szállítani a honoráriumát. Elképzelhető azonban, hogy Landerer a kormányzat sugallatára szakított Kossuthtal. A kortársak spionnak vagy legalábbis kétkulcsosnak tartják Landerert, de a feltevést sem dokumentumok, sem a későbbi események nem támasztják alá. Kétségtelen, hogy előbb értesül a leendő 1848. március 15-i forradalomról, mint annak délelőtti vezére, Petőfi. Nevét, mint a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatóját őrzi a nemzeti emlékezet. A szabadságharc idején Kossuth megbízta a pénznyomda megszervezésével, és ebben a bankjegynyomdában készítették a Kossuth-bankót. A vereség után bujkálni kényszerült, engedélyét megvonták. 40 000 forintnyi vagyonát a nyomdásztanoncokra hagyta. Halála után üzletét Heckenast folytatta. Ebből alakult 1873-ban a Franklin Társulat.