1824. szeptember 25-én született Szegeden Julius Caesar Franciscus Fridericus Andreas Számwald néven. Apja Számwald András, cs. kir. számvevőségi hivatalnok, anyja Nagy Borbála volt. Tanulmányait Szegeden kezdi meg, az 1837/38. tanévben két félév grammatikai tanulmányokat folytatott a Kegyesrendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Római Katolikus Dugonics András Gimnáziumban, melyeket Pesten folytatott, majd Emichnél sajátította el a könyves szakmát. 1846-ban betársul Emich vállalkozásába. Petőfivel jó kapcsolatot ápolt az Összes versek kiadása kapcsán. A forradalomban a kibővített Közcsendi Bizottmány tagja volt. A szabadságharcban honvédként, majd főhadnagyként vett részt. A vereség után emigrált, majd Emich kérésére hazatér. Sikkasztási és hamisítási ügyekbe keveredett, a letartóztatás elől 1856. szeptember 20. körül Poroszországba, majd Angliába menekült. Londonban folytatta újságírói tevékenységét, itt vette fel a Stahel nevet. 1859-ben - feleségét, Zeilinger Emmát hátrahagyva - New Yorkba hajózott. Kezdettől részt vett az északiak oldalán a polgárháborúban. 1861-ben toborzótiszt volt, a következő évben ezredessé majd vezérőrnaggyá, végül hadtestparancsnokká léptették elő. Harcolt a piemonti csatában (1864. június 5.), ahol megsebesült. Rövid ideig hadbíróként is ténykedett. 1865 és 1869 között Japánban, 1877-től 1885-ig Sanghajban az USA főkonzuli tisztségét töltötte be. A diplomáciai pálya befejezése után egy életbiztosítási ügynökség vezetőségi tagja volt. 1893-ban megkapta a legmagasabb amerikai katonai kitüntetést, a Medal of Honourt. Az Arlingtoni Nemzeti Temetőben katonai tiszteletadás mellett kísérték utolsó útjára.