Kardos István

Született
Születési hely
Bogáth/Nyírbogát
Elhalt
Elhalálozás helye
Pócsmegyer
Életút
Apja gazdatiszt volt. Gyermekkorában egy betegség miatt jobbkeze kacska lett. Tanulmányait 1828-ban szülőfalujában kezdte. A következő évben apja új munkahelye miatt Ábrányban tanult, majd a további osztályokat Sárospatakon végezte. Apja halálát követően, 1842-ben ideiglenes tanító lett Gyöngyösön. Kecskeméten hagyta abba tanulmányait. 1844. április 28-tól 1846. május 7-ig Szalkszentmártonban a kisebbik iskola tanítójaként dolgozott. Ezt követően a közeli Szigetszentmiklóson kántortanítóvá nevezték ki. Petőfit Szalkszentmártonban egyik legtermékenyebb költői korszakában ismerte meg. Az esti értelmiségi beszélgetések, kártyázás, borozás mellett, feladatot is kapott Petőfitől. Ö másolta nyomdakészre a Versek 1844-1845 kötetét és a Zöld Marci című drámát. A fizetség a verseskötet nyomdalevonata volt. 1848. március 26-én, vasárnap, a vármegyei közgyűlésen találkoztak újra Pesten. A szabadságharc idején nemzetőrként, toborzóként ténykedett. A szabadságharc bukása után rövid ideig bujkált, majd visszatért Szigetszentmiklósra. Haláláig tanított. Petőfiről visszaemlékezésében így írt: „Barátságáról én, ki az vele társalkodók között csak másodrangú valók, annyit mondhatok, hogy egyenes és nyíltszívű volt”.
Irodalmi ajánló
Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 188. old., Majsai Károly: Kardos István szalkszentmártoni segédtanító, Petőfi barátja. Cumania 6. Historia. Horváth Attila és Orosz László szerkesztésében. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei). Kecskemét. 1979. 167-177. old.
Levéltári anyag
HU-MNL-HBML-IV. 1426. c. 6. c. k.
Debrecen 1891. évi római katolikus halotti anyakönyve. Kardhordó Ambrus kegyesrendi áldozópap halotti bejegyzése a 131. folyószámon található. Kelt: 1891.05.15. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-
0
0
0