Perczel Mór

Született
Születési hely
Bonyhád
Elhalt
Elhalálozás helye
Bonyhád
Életút
Katolikus nemesi családból származott, apja Perczel Sándor földbirtokos (megh. 1861), anyja Kajdácsy (Kajdachy) Erzsébet (megh. 1836) volt. Szülei és Vörösmarty Mihály irányították gyermekkori tanulmányait. A pesti piaristáknál tanult, ahol elsajátította a latin, német és francia nyelvet. 1827-1830 között hadapródiskolába járt, majd a császári hadseregben kadétként szolgált. 1830-ban a lengyelekhez való átszökés érdekében a császári katonák közt mozgalmat indított, emiatt bebörtönözték, csak Pest és Tolna vármegyék közös fellépése tudta kiszabadítani. A császáriak végül, figyelembe véve nemesi származását és kiskorúságát, a történtek miatt csupán elbocsátották a hadsereg kötelékéből. Ezt követően Tolna vármegye közéletében vállalt szerepet: megyei aljegyzőként, majd simontornyai szolgabíróként ténykedett. 1843-1844-ben országgyűlési követnek választották, az Ellenzéki Párt balszárnyán politizált. 1844-ben házasságot köt a református Sárközy Júliával (megh. 1877), akivel tizenegy gyermeket neveltek fel. 1848-ban Petőfivel együtt a pesti Közbátorsági Bizottmány radikális tagja lett, és mindketten részt vettek az Egyenlőségi Társulat munkájában is. 1848-ban Buda város képviselőjévé választották, április 30. és július 20-a között belügyminiszterként, tanácsosként, majd osztályfőnökként ténykedett. 1848. szeptember 1-jén megalakította a Zrínyi-szabadcsapatot, amelynek döntő szerepe volt az ozorai győzelem kivívásában. Szeptember 16-án honvéd ezredessé, november 1-jén tábornokká léptették elő. December 30-án Mórnál csatát vesztett. 1849-ben a Tisza menti csapatok parancsnokaként hadmozdulataival akadályozta a császáriak hadműveleteit. Márciusban a bácskai IV. hadtest parancsnokaként ténykedett. Csak Bemmel ápolt jó viszonyt, és miután összeveszett Kossuthtal és a tábornoki karral, júliusban leváltották. A vereség után Törökországba emigrált, később családjával Angliában, Jersey szigetén, majd Belgiumban élt. Az emigrációban is gyakran került konfliktusba Kossuthtal. 1867-ben tért haza, ekkor Zalaegerszeg országgyűlési képviselőjévé választották. Deák táborába tartozott és azon dolgozott, hogy az erősen 48-as ellenzéki szellemű honvédegyleteket tekintélyével átvezesse a kiegyezés táborába. Később egy ideig mint képviselő a balközéphez tartozott, majd visszavonult a politikától.
Irodalmi ajánló
Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 240-241. old. Perczel Mór szócikk. Magyar Életrajzi Lexikon. Kenyeres Ágnes szerkesztésében. 2. kötet (L-Z). Bp. 1982. 388. old. https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarEletrajziLexikon_2/?query=perczel…
Levéltári anyag
HU-MNL-OL-R 148-3.-1.
Perczel Mór német nyelvű levele, és annak magyar fordítása egy Nova nevű, olasz kadéthoz, aki az ötödik tüzérezredben szolgált. A baráti levélben a címzett hogyléte felőle érdeklődik, mert 1830 óta, amikor is Perczel elhagyta az ezredet, nem hallott bajtársáról. Magáról azt írja, hogy "jó kedvvel és mulatozva élek itthon, gazdálkodom, de ezt már unni kezdem". Kérdezi a véleményét az itáliai helyzetről is. Kelt: Bonyhád, 1831.04.05. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-
HU-MNL-OL-R 148-2-18.
Perczel Mór, Tolna vármegye követének beszéde a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában. "Mindenekfelett szükségesnek tartom én tehát: hogy nemzeti nyelvünk terjesztésére vonuló működéseinek a felületesség […] medréből kiemeltessenek. [...] Minden statusnak, hogy erős legyen, hogytartóssága, jövendője biztosított lehessen, egy princípiumra van szüksége. [...] Mi magyarok két ily princípiumot tudunk előmutatni [...]: az egyik a nemzetiség, másik az alkotmány." Kelt: 1843.07.05. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-
HU-MNL-OL-R 148-4-1.
Lisznyay Kálmány verse Perczel Mórhoz, melyben intelligenciáját, szónoki képességeit, elkötelezettségét és lelkesedését dicséri. Kelt: 1843-1844. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-
HU-MNL-OL-R 148-2.-1.
Perczel Mór emlékirata, amelyet 1827. évi, hadapródiskolába való felvétele alkalmából kezdett írni. Ebben a részletben első hat évének emlékeiről számol be: katonásdi játékokról, kaszárnyalátogatásról, betegségeiről (nyavalyatörésről [epilepszia vagy más görcsroham], és vízi betegségről [a kifejezés többféle, ödémával járó megbetegedést takar]). Kelt: 1868. (kb.) Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-
1
0
0