Apja Horváth Mátyás hévízgyörki tanító volt. Aszódon egy osztállyal feljebb járt Petőfinél. Az ő latinfüzetének szélére írta Petőfi első „költeményét” alliteráló, daktilikus sorát: „Kis Kari kerget kurta kutyát kinn”. 1837-ben Selmecre távozott, ahol a következő évben ismét Petőfi diáktársa volt. Pozsonyban tanult tovább, de 1842 tavaszán már iskolamesteri állást vállalt. Felsőszelibe került, ahol nagybátyja fogadós volt. Két év múlva találkozott ismét Petőfivel, amikor a nyári szünidőt otthon, Hévízgyörkön töltötte. Később Albertin, Mezőberényben, végül Szarvason tanított, Korén professzor és iskolatársa, Dlhányi társaságában. A Szarvason tanuló Petőfi Zoltán szállásadója volt.