Apja Peregriny György lengyel származású nemes és orvos, anyja Buranovszky Anna volt. Elemi iskoláit Gálszécsen, a gimnáziumot Máramarosszigeten végezte el. 1827-ben belépett a piarista rendbe és Kecskeméten tanult. Két év múlva kilépett, ezt követően Pozsonyban és Pesten járt egyetemre. A következő éveket családi nevelőként és külföldi utazásokkal töltötte. 1840-ben bölcsészet-doktori oklevelet kapott, 1843-ban vette feleségül Lenkey Emmát, akivel három gyermekük született. 1844 és 1848 között a Helytartótanács munkatársaként, a könyvvizsgáló bizottság tagjaként dolgozott. Cenzorként ő engedélyezte A helység kalapácsa kiadását. Petőfi összetűzésbe keveredett vele A gyüldei ifjak és a Levél Várady Antalhoz című versek miatt. A forradalom és szabadságharc idején hivatalából fölmentették, javadalmát megvonták. Az írók tiltakoztak a büntetés ellen, Kossuth közoktatási miniszteri biztosnak nevezte ki. A szabadságharc veresége után előbb gazdálkodott, majd Pesten magas fokú gyakorlati és elméleti pedagógiai munkát végzett. 1857-ben Pesten fiúnevelő intézetet nyitott, melyet 1861-ben Budára költöztetett. 1866-ban egyetemi magántanári állást vállalt, emellett tagja volt a pesti egyetem bölcseleti karának és a pesti állami tanitónőképző igazgatóságának, valamint több évig viselte a kisdedóvó egyesület tanügyi szakosztályának elnökségét. 1841-től (más források szerint 1844-től) a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.