Zemplén megyei nemes családból származott. Apja Nádaskay András jegyző korai halála után nagybátyja, Nádaskay Lajos nevelte. Tanulmányait a sárospataki református kollégiumban kezdte, Pesten orvosi egyetemet végzett. 1843-ban a Honderű segédszerkesztője, majd a következő évben szerkesztője lett. Először a Versek I. és A helység kalapácsa lesújtó kritikáját közölte. A Felhőkről elismerően szólt. 1847-ben újabb Petőfi-ellenes cikket írt, Kövessy Kálmán (Császár Ferenc álneve) költészetét Petőfi fölé helyezte. 1848. április 6-tól a radikális Reform szerkesztőjeként ténykedett. A szabadságharc veresége után elfogták és Petrichevich Horváth Lázár közbenjárására engedték szabadon. Ezt követően két félhivatalos kormánylap, a Magyar Hírlap, majd a Budapesti Hírlap segédszerkesztőjeként, majd szerkesztőjeként dolgozott. Fontos szerepet játszott a magyar nyelvű operairodalom népszerűsítésében, elsősorban Rossini és Verdi műveinek librettóit fordította.