Apja id. Csengery Antal ügyvéd, jogtudós, anyja Gerhard Terézia volt. Tanulmányait a szülővárosában kezdte, majd 1842-ben Debrecenben fejezte be a jogi kart mivel a nagyváradi akadémiát – a követválasztási mozgalmakban való élénk részvétele miatt – ott kellett hagynia. Jurátusként ténykedett a nagy tekintélyű Beöthy Ödön mellett; amelynek során alaposan megismerte a közigazgatási jogot. 1843-1844-ben a pozsonyi országgyűlésen gróf Zichy Ferenc bihari főispán mellett kijelölt írnokként vett részt, egyúttal tudósításokat küldött a Pesti Hírlapba. Vélhetően Petőfivel is ekkor ismerkedett meg. 1844-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Tevékenységére felfigyelt Eötvös, Szalay László és Szemere Bertalan. 1845-től 1848 végéig a Pesti Hírlap főszerkesztője volt, 1848-tól Kemény Zsigmonddal közösen. 1846 augusztusában Petőfi szinte minden estét Csengeryvel és Keménnyel töltött. Feljárt a szerkesztőségbe, Csengery lakására, s a hagyomány szerint 1847 végén itt hangzott el híres mondata: „Úgy érzem a forradalmat, mint a kutya a földrengést”. Csengery közölte Eötvös József tanulmányát Petőfiről, és a Nemzeti dal mellett három verset adott közre a 1848. március 15-e utáni költemények közül. A költő szóvá is tette a közlések csekély számát Csengerynek. Keménnyel együtt közbenjárt Szemere Bertalannál, hogy A honvéd című vers tömeges példányszámban jelenjen meg. Csengery részt vett a Batthyány- és a Szemere-kormány munkájában. 1849 augusztusában Aradon vált meg a kormánytól és Kemény báróval együtt egy ideig Szatmár megyében rejtőzött. Majd az év vége felé Pestre ment, s hol történeti, hol természettudományi tanulmányokkal foglalkozott és az irodalomnak élt. 1851. szeptember 24-én vette feleségül König Rózát, Egressy Béni özvegyét, akivel hat gyermekük született. 1852-től fogva a Szőnyi-féle nevelőintézetben leckéket adott világtörténetből és 1855-től a pesti protestáns teológiai intézetben a növénytant adta elő. Csengery Antal életműve az 1850-es évektől teljesedett ki. Többek között kitűnő történeti, jogi, természettudományi tanulmányokat írt, emellett a Földhitelintézet egyik alapítója, az Akadémia megújítója és alelnöke volt. 1860. november 15-én Bihar megye tiszti ügyésszé választotta. Deák Ferenc jobb kezeként elévülhetetlen érdemei vannak a kiegyezés kodifikálásában. A Csengery kör, az irodalmi Deák párt elismerte ugyan Petőfi költői nagyságát, de politikai verseit nem tartotta aktuálisnak.