A magyar irodalom egyik legelismertebb alakja. Nemesi származású, de szegény, földművelésből élő református szülők tizedik gyermekeként született, testvérei - egy kivételével - még Arany János születése előtt meghaltak. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára volt. Iskoláit Nagyszalontán kezdte, majd Debrecenben folytatta. Költői tehetsége gyorsan kiderült. 1834 májusától Kisújszálláson ideiglenes tanítói állást vállalt, később rövid időre kipróbálta a színészmesterséget, majd korrektori, tanítói és írnoki feladatokat is ellátott. Olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőttkorára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. 1840-ben vette feleségül Nagyszalontán Ercsey Juliannát, akitől két gyermeke született, 1841-ben Julianna, 1844-ben pedig László. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Petőfi újságból - vagy más kutatások szerint barátjától - értesült arról, hogy egy számára ismeretlen költő nyerte a Kisfaludy Társaság „költői beszély” pályázatát. Ezt követően elolvasta a Toldi kéziratát, majd megírja levelét és episztoláját, amivel kezdetét vette a két költő közötti barátság. 1847. június 1. és 10. között Petőfi meglátogatta Aranyékat Szalontán, s az itt töltött napokat élete legszebb időszakának nevezte. Az újabb vizitre Petőfi koltói nászutat követően került sor, immár Szendrey Júliával. Később Arany és felesége mint keresztszülők fogadták Nagyszalontán Júliát, fiát, Zoltánkát és dadáját, utóbb már csak kettejüket. 1849 júniusában Arany legalább kétszer találkozott Pesten Petőfivel. Július 1-jén elhagyta Pestet, többé nem látta barátját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni. Arany János Szendrey Júlia új házassága után megírta A honvéd özvegyét, de nem adta ki. 1858. december 15-én az MTA közgyűlésén előbb levelezővé, majd rendes taggá választották. Az ő javaslatára kapta Petőfi Összes versei a posztumusz nagydíjat, és a vele járó tekintélyes összeget, segítve ezzel a Horvát-Szendrey családot. Pestre költözése után rendezte kapcsolatát Júliával, keresztfiát, Zoltánt pedig lehetőségei szerint támogatta. Bár Arany Deák Ferenc és a kiegyezés híve volt, de A walesi bárdok című művében is kifejezte, hogy a leigázott tartomány urát nem szíveli. A költőfejedelem ugyanakkor emblematikus alakja volt korának, és ezt az uralkodó, Ferenc József 1866-ban elismerve érdemeit Arany Érdemkereszttel tüntette ki, amelyet a költő csak kelletlenül fogadott el, és fiókjában felbontatlanul őrizte.