Zichy Antónia grófnő
Született
Születési hely
Cífer
Egyéb ismert név
gróf Batthyányné Zichy Antónia
Elhalt
Elhalálozás helye
Dáka
Életút
A régi római katolikus főnemesi gróf zicsi és vázsonykeői Zichy családnak a leszármazottja volt. Szülei gróf zicsi és vázsonykeői Zichy Károly (1785–1876) császári és királyi kamarás, földbirtokos és gróf németújvári Batthyány Antónia (1789–1825) voltak, testvérei közül a legismertebb húga, Károlyi Györgyné Zichy Karolina. 1834. december 4-én kötött házasságot gróf Batthyány Lajossal, akitől három gyermeke született. Testvérével, Karolinával jelentős szerepet játszottak az 1839/40-es országgyűlésen a főrendi ellenzék törekvéseinek támogatásában. A védegyleti mozgalomnak szinte jelképeivé váltak. Az 1844-es pozsonyi országgyűlés november 13-i berekesztése után, 15-én hajóval érkeztek Pestre. Az ifjúság, köztük Petőfi Sándor fáklyászenét adott a tiszteletükre, és este 10 óra tájban, előbb Batthyányné, majd Károlyiné házához vonultak. Az ünnepeltek az erkélyükről szóltak a fiatalokhoz. A magánéleti válságok ellenére mindvégig kitartott férje mellett. Batthyány Lajos vértanú halála után Svájcba emigrált. 1856-ban tért haza, de az új rendszerrel soha nem békélt meg. Amikor Elemér fia megismerkedett Marie Louise von Wallersee grófnével, Erzsébet királyné unokahúgával, és feleségül akarta venni, a Habsburg-ellenes Batthyányné nem támogatta a frigyet a menyasszony származása miatt. A házasság végül meghiúsult.
Irodalmi ajánló
Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 161-162. old., Farkas Emőd: 1848/49-ki szabadságharc hősnői. Bp. 1901.
Levéltári anyag
HU-MNL-OL-P 2257-44.-1.-8.
Batthyány Lajos gróf és Zichy Antónia házassági szerződése anyagi javaikról, öröklési kérdésekről, kötelezettségvállalásaikról. Kelt: Pozsony, 1834.12.04. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-
HU-MNL-OL-P 2257-44.-1.-17.
Batthyány Lajosné Zichy Antónia, Batthyány Gézáné Batthyány Emanuéla, Keglevich Béláné Batthyány Ilona kérelme az 1848/49-es szabadságharc eseményei miatt, politikai okokból elkobzott vagyonának visszaadása tárgyában az Igazságügyi Minisztériumhoz. Az ügy előzménye, hogy mivel időközben az uralkodó a politikai vétségek miatt hozott ítéleteket hivatalosan megszüntették, a kincstár által lefoglalt javak, pénzösszegek és az elkobzás óta termelt bevételek is az örökösöket illették. Kelt: Pest, 1867.09.30. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-