Apja Heckenast Mihály kassai német evangélikus lelkész volt. Eperjesi tanulmányait anyagi gondok miatt félbeszakította és fűszeressegédnek állt. 1826-ban Pestre érkezett és sógora, Ottó Wigand könyvkereskedésében dolgozott. 1832-ben nyomott áron megvette a külföldre távozó Wigandtól az üzletet. 8000 kötetes közkönyvtárat működtetett. A nagy pesti árvíz tönkretette az üzletét, ekkor írók és külföldi kiadók siettek segítségére. 1840-ben társult a nyomdatulajdonos Landerer Lajossal. Bár együtt dolgoztak, a közös név, a Landerer és Heckenast használatát csak 1846 tavaszán engedélyezték. Frankenburg távozása után ő lett az Életképek tulajdonosa. Ő nyomatta ki 1848. március 15-én a szabad sajtó első termékét, a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Az ő kiadásában jelentek meg Bajza, Berzsenyi, Csokonai, Czuczor, Garay, Gyöngyösi, a két Kisfaludy, Kölcsey, Vajda János, Virág Benedek művei, Jókai, Jósika kötetei. A Landerer és Heckenast adta ki a Lapok Petőfi Sándor naplójából 1848. című rövid füzetet. A szabadságharc veresége után egyedül vitte az üzletet, majd társa halála után az ő tulajdonába került a vállalkozás.