Szlovák evangélikus családból származott. Nagyapja, Hrúz Mihály (1715-1763) lakatosmester a 18. század közepén kapott letelepedési engedélyt, és nyert polgárjogot Kecskeméten, ahol a helyi lakatos céh egyik elöljárója és a családi vagyon megalapozója lett. Nagyanyja Vitzián Dorottya a családi házat minden más ingósággal és ingatlannal Mihály apjára, Hrúz Istvánra (1749-1802) hagyta, aki már háztulajdonos gazdaként szerepel a kecskeméti evangélikusok legkorábbi, 1782. évi összeírásában. Anyja Szlabey Judit. Mivel Hruz Mihály születésekor evangélikus egyházközség még nem volt Kecskeméten, keresztelését így a helyi római katolikus anyakönyvben rögzítették. 1799. május 28-án vette feleségül Vallaszky Esztert Kecskeméten. Tizenhét gyermekük született, de közülük csak öt élte meg a felnőttkort. Nevének ejtése miatt felcserélte az "r" és "h" betűket, ő maga és gyermekei "Rhúz" alakban használták nevüket. Harmadfokon Petőfi édesanyjának az unokatestvére volt. Az 1830-ban megalakult Kecskeméti Kaszinónak ő is az egyik alapítója volt. Az evangélikus gyülekezet előbb kurátornak, majd főkurátornak választotta, és ebben a tisztségben az elemi iskola felügyelőjeként is dolgozott. A kántortanító rektor Schifferdecker Dániellel előbb annak fegyelmi ügyeit intézte, majd 1831-ben - fizetésemelést is ígérve - sikertelenül próbálta maradásra bírni. Petőfi 1829 májusától 1831 májusáig Rhúz Mihály családjánál lakott, mialatt Schifferdecker Dániel iskolájában tanult.