Apja Obernyik József kömlödi református lelkipásztor, anyja Baka Erzsébet volt. Három testvére született. 1826-ban, az az apa halála után a család Hajdúnánásra költözött. Tanulmányait a debreceni református kollégiumban végezte kitűnő eredménnyel. 1837-től Csekén Kölcsey Ferenc unokaöccse, Kálmán mellett helyezkedett el nevelőként. Megismerte Kölcsey Ferenc látogatóit, használhatta a gazdag könyvtárat. Élete meghatározó részét a Kölcsey család körében töltötte, Ferenc 1838. augusztus 24-i halála nagyon lesújtotta. Kölcsey Ádámné a negyvenes évek elején Kálmán fiával Pestre költözött és Obernyik is velük tartott. Itt vette kezdetét irodalmi pályafutása, mellette jogot tanult. 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. Sikeres drámaíró lett: a Főúr és pór az Akadémia százaranyos, a Nőtlen férj a Nemzeti Színház hatvanaranyos pályadíját nyerte el. 1844 őszétől Petőfi baráti köréhez tartozott. Tagja volt a Tízek Társaságának; az egyéves sztrájkot csak ő és Pákh tartotta be. 1846 őszén felkeresték Csekén Kölcsey Ferenc szülőházát és együtt voltak Nagykárolyban a főispánhelyettesi beiktatáson. Obernyik szemtanúja volt a Júlia-szerelem kezdetének. A szabadságharc alatt visszavonultan élt, a vereség után Csekén, majd Pesten lakott. Pesten a Nemzeti Színház drámabíráló választmányának jegyzőjeként vállalt állást. 1851-től a kecskeméti református kollégium klasszika-filológia tanáraként dolgozott.