Mindkét ágról görögkatolikus családból származott, apja Fejér Pál görögkatolikus pap, parókus (1836-ban Vasvári település konfesszáriója, innen származik fia álneve), anyja Méhay Erzsébet volt. Iskoláit Hajdúböszörményben kezdte, további tanulmányait a Károlyi grófok támogatták, akiknél házitanítóként is dolgozott. 1837-től a nagykárolyi piarista gimnázium eminens diákja volt. 1843-tól a pesti egyetem bölcsészeti karán történelmet és természettant hallgatott. A politizáló egyetemi ifjak vezéralakjává vált. Előbb szépirodalommal próbálkozott a Pesti Divatlapban, majd figyelme kizárólagosan történeti-politológiai tanulmányok felé fordult. 1847-ben történelemtanárként dolgozott a Teleki Blanka alapította nevelőintézetben. Az Ellenzéki Körnek és a Pilvax-társaságnak is tagjává választották. Részt vett a március 15-i forradalom előkészítésében és megvalósításában. A kormány Pestre érkezéséig a különböző megmozdulásokban Petőfi társa volt. Előbb a Belügyminisztériumban fogalmazóként, majd Kossuth mellett titkárként dolgozott. Részt vett Petőfivel együtt az Újépületben a tüzérségi kiképzésen. A pákozdi csatát követően a Fővárosi Csapat vezetője, alakulatával egészen Parndorfig jutott el. 1848 végén az egyeteme katonai tanfolyamának előadójaként oktatott. 1849 elején Kossuth megbízásából a Rákóczi-szabadcsapatot szervezte Békés és Bihar vármegyékben. 1849 áprilisában került az erdélyi hadszíntérre. Július elején Bem parancsára egy különítménnyel benyomultak a Gyalui-havasokba. A túlerőben levő román felkelők Havasnagyfalunál (Mariséi) csapdába csalták és felkoncolták a magyar csapat utóvédjét, soraiban Vasvárival.