
Lisznyai Kálmán
Született
Születési hely
Herencsény
Egyéb ismert név
Lisznyói Damó Kálmán
Elhalt
Elhalálozás helye
Buda
Temetési hely
Fiumei úti sírkert
Nemzeti sírkert védett
igen
Életút
Családja mindkét ágon a székelyföldi Háromszékről, Lisznyóról származott. Apja Lisznyai Damó Márk Nógrád vármegyei pörtárnok, anyja Damó Teréz volt. Édesanyját korán elvesztette. Tanulmányait Losoncon, Pozsonyban, Eperjesen végezte. Tagja volt a Magyar Társaság tagja volt és az önképző körben sokat fejlődött irodalmi tehetsége. Versei gyorsan népszerűek lettek, a divatlapok, évkönyvek, versgyűjtemények szívesen közölték munkáit. Már rendszeresen publikáló, népszerű költőként találkozott az 1843-as pozsonyi országgyűlésen Petőfivel, akit bemutatott leendő író és közéleti kortársainak. Ügyvédi oklevelet szerzett, rövid ideig Nógrádban hivatalokat vállalt. Pestre költözött; ekkor Lisznyai már Petőfi szűkebb baráti köréhez tartozott. A pesti fiatalság kedvence lett, gyakran szónokolt közgyűléseken, a Tízek Társaságának tagjai közé is belépett. 1847 elején Petőfivel és Frankenburg Adolffal Győrbe utaztak, hogy tárgyaljanak Kovács Pállal, a Hazánk szerkesztőjével. Tavaszi dalok című verseskötetét (1847) „Petőfi Sándor barátomnak” ajánlotta. 1848. május végén tagja volt annak a küldöttségnek, amelyik az unió ügyéről tárgyalt Kolozsváron. A szabadságharcban Görgey mellé rendelt hadtörténészként ténykedett. Petőfivel 1849. január 24-én Medgyesen, majd Berecz Károly emlékezése szerint 1849. június végén Pesten is találkozott. A vereség után közkatonaként sorozták be a császári hadseregbe, két év múlva szabadul. 1851. március 9-én érkezett haza Innsbruckból Pestre. Innentől kezdve főleg az irodalommal foglalkozott. Ekkor már beszélt latinul, németül, franciául és olaszul is. Időnként beutazta Vahot Imrével Magyarországot és nyilvános felolvasásokat, szavalatokat tartottak. A kritikai támadások ellenéré népszerűségét megőrizte, a Palóc dalok (1851) című kötete hatezer példányban kelt el. A dalidó, a sírva vigadás műfajának egyik megteremtője volt. Életvitele kikezdte egészségét, gyakran betegeskedett. 1854-ben vette feleségül dabasi Halász Idát. Két gyermekük született, Elemér és Tihamér. A fiúk orvosi, illetve mérnöki pályára léptek.
Irodalmi ajánló
Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 199-200. old., Lisznyai (Damó) Kálmán szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914. 7. kötet. 1309-1312. old. https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinnyeiMagyarIrok_07/?query=lisznyai%2…
Levéltári anyag
HU-MNL-NML-IV.1.a. 1987/1846.
Miután Lisznyai Kálmán 1845. szeptember 26-án sikeresen letett ügyvédi vizsgájának oklevelét bemutatta, 1846-ban a megyei ügyvédek közé iktatták. Kelt: 1846. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-

HU-MNL-NML-IV.1.a. 2067/1847.
Lisznyai Kálmánt szótöbbséggel a Polgári és Fenyítő Törvényszék táblabírájává választják. Kelt: 1847.08.27. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-

HU-MNL-NML-IV.1.a. 1904. (23476)/1847.
Lisznyai Kálmán vagyonát hivatalosan zár alá veszik (országos kihirdetés). Kelt: 1847. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-
_bejegyzes_1847/0EF958AA80B34F57FA97680DA4E89EFF.jpg)