Apja Berecz János birtokos, városi főjegyző, anyja Szómbathy Eszter volt. Iskoláit szülővárosában és Késmárkon kezdte, majd Sárospatakon jogot tanult. Az 1843-1844-es országgyűlésen Eötvös József mellett dolgozott, az országgyűlési ifjak egyik vezéralakja volt. Itt ismerkedett meg Petőfivel. Az országgyűlés lezárása után Pesten letette az ügyvédi vizsgát; tagja volt a Pilvax asztaltársaságának. Több verspályázatot nyert, így Állatmutatvány (Pesti Divatlap, 1844) és Polgárhit (Életképek, 1844) című verseivel. 1845-ben Petőfi első felvidéki útján Várgedétől Pestig kísérte a költőt. A március 15-i forradalom Pozsonyban érte. A Szabad hangok című verseskötete a szabad sajtó első könyve volt. Április 11. után a Közlöny segédszerkesztőjeként ténykedett Pesten és Debrecenben. A szabadságharcban nem vehetett részt, mert egyik karja béna volt. A vereség után Pestre költözött, az irodalomnak élt, szinte minden lapban publikált. Prózai írásaiban a francia tárcairodalom könnyed stílusát követte. A Honderű, az Életképek, a Hölgyfutár c. lapok munkatársaként dolgozott. Az utóbbit 1854-től 1856-ig szerkesztette. 1874 és 1894 között az MTA tisztviselője volt. Fabjanek Annát vette feleségül.