Református polgári családból származott, apja Tóth Ferenc, anyja Császár Sára volt. 1827-ben Csécsi Nagy Erzsébetet vette feleségül. Három gyermeke közül Lajos a szabadságharcban hadnagyként, Sándor főhadnagyként szolgált. 1827-től ún. magyarszabóként dolgozott, boltja Pesten a Magyar utcában, saját házában volt. 1843-ban az iparműkiállításon dicsérő oklevelet kap. A Nemzeti Kör 1844. január 23-i ülésén az általa végtelenül tisztelt Vörösmarty előterjesztésére megelőlegezte Petőfi Versek kiadásának költségeit, sőt, a költő személyes céljaira is kölcsönzött. Ő készítette el Petőfi „kancamentés” kizsinórozott, rövid, prémes dolmányát 1844-ben, első felvidéki útjára tőle rendelt úti öltözetet, majd 1847-ben esküvői ruhát is. Támogatta a leégett Miskolc magyarszabó céhének kárvallottjait: 100 példányra előfizetett a Nép Barátjára, és 3400 előfizetőt szerez. A forradalom idején a Közbátorsági Választmány tagja volt. 1848 őszétől az Országos Ruházati Bizottmány munkavezetőjeként ténykedett, 1849 januárjától honvéd századosként harcolt. A szabadságharc veresége után vizsgálati fogságba került, ahonnan 1851-ben szabadult, ekkor újraindította a szabóságot. A város törvényhatóságának tagja lett.