.Apja, leveldi Kozma Ferenc Somogy vármegyei földbirtokos, kaposvári ügyvéd, anyja nemes Dienes Antónia volt. Középiskolai tanulmányait Sopronban, Pécsen és Pápán végezte, ahol Petőfi Sándor, Jókai Mór és Kerkapoly Károly iskolatársa volt. Pozsonyban jogot tanult. Az ügyvédi oklevelet 1847-ben kapta meg. 1848. március 13-án Pozsonyban ő hirdette ki a bécsi forradalom vívmányait. Az 1848-as országgyűlésen Szegedy, később a másik Somogy megyei követ, a radikális Madarász László oldalán volt országgyűlési segéd. A szabadságharcban tevékenyen részt vett, a délvidéki hadjáratban is harcolt . A szabadságharc bukása után besorozták az osztrák hadseregbe, onnan azonban csakhamar elbocsátották. Az ötvenes években internálták, rendőri felügyelet alatt Somogy vármegyében folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1861-es országgyűlésen képviselőként jelentős szerepet vállalt, a Deák-párt híve volt. 1869 szeptemberétől az átszervezett Kúriára került és a legfőbb ítélőszéki osztály bírája lett. 1872-től, a királyi ügyészségi rendszer felállítása után budapesti királyi főügyész lett, megszervezte az új hivatalt és országos hatáskörrel vezette sz ügyészséget. Feladata volt a fegyintézetek felügyelete és ellenőrzése, ezért a „börtönök atyja”-ként is emlegetik. 1880-1893-ig a Tarnai János által szerkesztett Magyar Igazságügy című folyóirat főmunkatársa volt. Számos cikket jelentetett meg napilapokban, folyóiratokban, szépirodalmi lapokban Bukógáti álnéven. 1896-ban nyugalomba vonult. Ferenc József érdemei elismeréséül a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. Síremlékére gyűjtést rendeztek, melynek során 10 766 forint 85 krajcár érkezett be, felét a síremlékre, a másik felét pedig az elhagyott gyermekek segélyezésére fordították.