Francia nemesi családból származott. Nagyapja a francia forradalom elől menekülve került Magyarországra, Erdélybe, ahol egyik fia, De Caux Mimi apja, Decaux Károly előkelő hivatalt viselt a helytartótanácsnál. Édesanyja Zink Rebeka volt. Fáy István támogatása mellett képezte magát a színi pályára. 1838-ban kezdte a pályafutását Kilényi Dávid társulatánál Kolozsváron. 1843-ig vándorszínészként ténykedett. Előbb Székesfehérváron, majd 1843. január 16-tól márciusig Kecskeméten, Szabó József társulatában játszott együtt Petőfi Sándorral. A költő gyakran följárt Mimihez, mert „Mimi kisasszony pezsgő francia vérű gyönyörű lányka volt”. Mimi játszotta Cordélia szerepét Petőfi jutalomjátékában, a Lear királyban. 1843 és 1847 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1852-ben Londonban Garcia Emanuelle tanította. 1855. január 16-án a bécsi udvari színházban vendégszerepelt a Normában. Ekkoriban jövedelmének nagy részét a Kufsteinben, Olmützben, Aradon szenvedő rab szabadságharcosok fogságának enyhítésére küldte. Sikerrel lépett fel Londonban, Párizsban, Berlinben, Európa nagy színpadjain. Korának kiemelkedő koloratúrszoprán operaénekesnőjeként tartották számon. Első férje László József, a Nemzeti Színház kitűnő bonvivánja, második férje, Zademack Pál koburgi énekes, harmadik férje Doria Lajos volt. Utolsó évtizedeit visszavonultan élte újpesti bérelt lakásában, egészen hashártyagyulladás miatt bekövetkezett haláláig. Hamvait végakarata szerint, 1909. augusztus 7-én Újpestről díszsírhelybe áttették a Kerepesi úti temetőbe és Bartha Miklós és Beöthy Ákos sírjai mögött helyezték el.