Elemi és gimnáziumi tanulmányait szülőhelyén végezte, majd Kolozsváron az orvosi egyetemen medico-chirurgiai (sebészeti) karának hallgatója. 1842-ben sebészdoktori oklevelet szerzett. A kolozsvári katonai kórházban gyakornokoskodott, majd Székelykeresztúr megválasztott orvosa lett. A szabadságharc eseményeiben 1849 elején sorozóorvosként vett részt, kétezer székely újoncot vett fel. Bem táborában önkéntes sebészként ténykedett, szemtanúja volt Petőfi utolsó napjának. A szabadságharc veresége után Székelykeresztúron orvosként és újságíróként dolgozott. Visszaemlékezései a költő eltűnéséről/haláláról (Vasárnapi Újság, Történeti Lapok) a Petőfi-irodalom fontos dokumentumai.