Szinész és színigazgató. 16 évesen hagyta el a szülői házat, pályája első ismert eseménye, hogy 1838-ban Máramarosszigeten lépett színpadra, ettől fogva mint színész, majd később mint színigazgató bejárta az egész országot. 1841-ben Ozorán Petőfi az ő társulatánál lett vándorszínész. 1845-ben Itáliában járt. 1848-ban vendégszerepelt a Nemzeti Színházban. Több lapban jelentek meg cikkei, novellái, a szabadságharcra lelkesítő írásai. A szabadságharc után, a sokak számára nagy nehézségekkel járó Bach-korszakban, 1853-ban öngyilkos lett.