Nemesi eredetű, római katolikus családból származott, apja Szathmáry Elek földbirtokos, ügyvéd, anyja Kelemen Katalin volt. Tanulmányait Nagyváradon és Temesváron végezte. Apja papnak szánta, ő azonban orvosi, majd mérnöki szakra iratkozott be. 1832-től szakmai gyakorlatot folytatott. 1834-ben Pestre ment, hogy megszerezze diplomáját. Ekkor érdeklődése a színház felé fordult, amiért apja kitagadással, sőt, lelövéssel fenyegette. Nevét Fáy és Döbrentei ötlete nyomán változtatta előbb Szigligeti Eduárdra, majd Edére. 1834-ben a budai Várszínházban működő együttes tagja lett Döbrentei Gábor igazgatása alatt. Itteni szerződése évente egy eredeti színmű írására vagy két idegen mű fordítására kötelezte. 1835-ben Vajda Péterrel, Garay Jánossal és másokkal megalakította a Pesti Drámai Egyesületet. 1837-től egész életében a Pesti Magyar Színházban és a Nemzeti Színházban dolgozott színészként, könyvtárosként, titkárként, dramaturgként, rendezőként és igazgatóként. Fordításai mellett több mint száz eredeti és sikeres darabot írt. Petőfi először 1841-ben Székesfehérvárott lépett fel Szigligeti-műben, 1843-ban Kecskeméten a Micbán családjában szerepelt. A Nemzeti Kör megbízásából Szigligeti volt az egyik lektora Petőfi első verseskötetének. Egressy jutalomjátékán, A szökött katonában Petőfi is fellépett a Nemzeti Színházban, lezárva ezzel színészi pályafutását. Petőfi 1846-ban felháborodott hangú cikket írt arról, hogy drámája, a Tigris és hiéna helyett Szigligeti-darabot adtak elő a Nemzeti Színházban. Kegyencnek, vagabundus virtuóznak minősítette a drámaírót. Szigligeti a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagjává választották, tanított a Színiakadémián. A dráma és válfajai (Bp., 1874) c. műve az első, mai napig korszerű és használható magyar drámaelméleti kézikönyv. Több színdarabját lefordították német, cseh, román, finn, török nyelvre, néhányat megfilmesítettek. Különösen népszerű darabjai közé tartozott a Liliomfi (1849), A mama (1857), Nőuralom (1862), Trónkereső (1868). 1872-ben, századik darabja bemutatásakor Ferenc József-renddel tüntették ki. Sperling Franciskát (megh. 1893) vette feleségül, akivel hét gyermekük született.