Apja Szendrey Ignác (1800-1895) jószágigazgató, anyja Gálovits Anna (1805? - 1849. március 11.) volt. Két testvére született, Gyula és Mária. 1838 és 1840 között Szendrey Júlia Mezőberényben, a Festetics Vincéné Wenckheim Franciska leánynevelő intézet tanulója volt. 1840 és 1844 között Pesten, a Tánczer-Lejtei-féle leánynevelő intézetben folytatta iskoláit. Itt ismerkedett meg legjobb barátnőjével, Térey Marival. A család ezt követően Erdődre költözött. Petőfi 1846. szeptember 8-án, Nagykárolyban találkozott a Térey-kertben sétálgató Júliával, aki egy évvel később feleségül ment hozzá. A pár mézesheteit Koltón, a Teleki-kastélyban töltötte. Zoltán fiuk 1848. december 15-én született meg. Férjét 1849. július 20-án Tordán látta utoljára. Petőfi még két levelet írt nejének, azután halálhírét hozták. Júlia hosszassan nyomozott, hogy kiderítse, mi történt férjével, végül Kari Urban ezredes, a kolozsvári katonai kerület parancsnoka báró August von Heydte őrnagyhoz irányította, aki összekötő tiszt volt a segesvári-fehéregyházi csatában. Az őrnagy igazolta Petőfi halálát. Júlia április 24-én Pestre érkezett, és előbb Haynautól, majd Franz Liechtenstein hercegtől kért útlevelet, hogy az Oszmán Birodalomba, Bemhez utazhasson. Nemcsak külföldre, hanem magyarországi utazásaihoz, pesti tartózkodásához sem kapott papírt. Előbb egy fogadóban, majd a Garay házaspárnál lakott, később a Kalap utcába költözött. 1850. július 21-én, kilenc nappal a gyászév letelte előtt, feleségül ment Horvát Árpád (1820. február 23.1894. október 26) egyetemi tanárhoz, az oklevél- és címertan kutatójához. Két gyermekük született, 1851-ben Attila, 1855-ben Árpád. 1857-ben néhány napos korában meghalt kislánya, Viola. Ebben az évben Vahot Imre leközölte Júlia Három rózsabimbó című versét a Napkeletben. 1858-ban jelent meg Andersen meséi című fordításkötete. 1859-ben megszületett második kislánya, Ilona. Közben házassága megromlott, és Júlia engedélyt kért az apjától, hogy áttérhessen a református vallásra, és így elválhasson férjétől. 1867-ben kislányával együtt elköltözött a férjétől az apja által vásárolt Zerge utcai lakásba. Sógora, Gyulai Pál titkárként-felolvasóként Júlia mellé rendelte volt tanítványát, Tóth Józsefet, aki hamarosan bizalmas barátja lett az egyre betegebb Júliának. Júlia halála előtt elégette a nála lévő Petőfi versek kéziratának és leveleinek nagy részét. Saját műveit, naplóját Tóth Józsefre hagyta. Az apja döntése nyomán lánya fejfáján csak a Szendrey Júlia név szerepel.