Apja Szeberényi András evangélikus lelkész, anyja Krizsek Katalin volt. Korán árvaságra jutott. Neveltetését előbb keresztapja, majd nagybátyja, Szeberényi János irányította. Három évet töltött a jolsvai algimnáziumban, majd a magyar nyelv elsajátítása érdekében Sajógömörben tanult. Öt évig volt a selmecbányai gimnázium diákja, ekkor ismerkedett meg és kötött barátságot Petőfivel. 1843-tól Pozsonyban teológiát hallgatott. Itt tanulmányai mellett a Védegyletnél díjnokként dolgozott, és Lepke címmel szépirodalmi lapot szerkesztett. A hitjelölti vizsga letétele után hazatért Maglódra, ahol községi jegyző lett. Ezzel párhuzamosan jogi tanulmányokat folytatott, vizsgáit a kecskeméti líceumban tette le. 1847-ben a királyi tábla hites jegyzőjeként dolgozott. 1849-ben a Közlöny című hivatalos lap fogalmazója, valamint a kormány által kiadott szlovák nyelvű Priateľ ľudu című lap munkatársa volt. A szabadságharc bukásakor ő nyomtatta ki Kossuth lemondó levelét és Görgey proklamációját. A világosi fegyverletétel után - ahol jelen volt - előbb Nagyváradon, majd 1850-ben Békéscsabán bujkált. Itt hamarosan már mint segédlelkész szolgált. 1850. szeptember 26-án szentelték pappá. Négy év szolgálat után Makóra hívták, ahol 1854. február 19. és 1856. december 31. között az itteni evangélikus gyülekezet első önálló lelkésze volt. 1855. november 18-án megválasztották a nagylaki gyülekezet élére, de rendőri felügyelete miatt állását csak 1856 végétől tölthette be. Ezt követően haláláig itt lelkészkedett. Egyházi munkája mellett élénk közéleti tevékenységet folytatott. Nagylakon képviselőként ténykedett, 1860/1861-ben, majd 1865-től a vármegyei bizottmány, 1872-től a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja volt. 1878-1881 között országgyűlési képviselővé választották, e minőségében a gazdasági bizottság munkájában vett részt. 1876-ban megalapította, és haláláig elnök-vezérigazgatója maradt a Nagylaki Takarékpénztár Rt-nek, emellett 1881-től igazgatósági tagja volt az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Rt-nek. Mindemellett rendszeresen publikált. Első felesége Pokorny Zsuzsanna volt, akinek 1874-es halálát követően rövidesen újranősül, második felesége unokatestvére, Vanicsek Krisztina volt. Élő leszármazottja nem marad, első feleségétől született kislánya 1871-ben meghalt.