Szeberényi Andor

Született
Születési hely
Maglód
Egyéb ismert név
Szeberinyi Andor
Elhalt
Elhalálozás helye
Nagylak
Temetési hely
Nagylak
Életút
Apja Szeberényi András evangélikus lelkész, anyja Krizsek Katalin volt. Korán árvaságra jutott. Neveltetését előbb keresztapja, majd nagybátyja, Szeberényi János irányította. Három évet töltött a jolsvai algimnáziumban, majd a magyar nyelv elsajátítása érdekében Sajógömörben tanult. Öt évig volt a selmecbányai gimnázium diákja, ekkor ismerkedett meg és kötött barátságot Petőfivel. 1843-tól Pozsonyban teológiát hallgatott. Itt tanulmányai mellett a Védegyletnél díjnokként dolgozott, és Lepke címmel szépirodalmi lapot szerkesztett. A hitjelölti vizsga letétele után hazatért Maglódra, ahol községi jegyző lett. Ezzel párhuzamosan jogi tanulmányokat folytatott, vizsgáit a kecskeméti líceumban tette le. 1847-ben a királyi tábla hites jegyzőjeként dolgozott. 1849-ben a Közlöny című hivatalos lap fogalmazója, valamint a kormány által kiadott szlovák nyelvű Priateľ ľudu című lap munkatársa volt. A szabadságharc bukásakor ő nyomtatta ki Kossuth lemondó levelét és Görgey proklamációját. A világosi fegyverletétel után - ahol jelen volt - előbb Nagyváradon, majd 1850-ben Békéscsabán bujkált. Itt hamarosan már mint segédlelkész szolgált. 1850. szeptember 26-án szentelték pappá. Négy év szolgálat után Makóra hívták, ahol 1854. február 19. és 1856. december 31. között az itteni evangélikus gyülekezet első önálló lelkésze volt. 1855. november 18-án megválasztották a nagylaki gyülekezet élére, de rendőri felügyelete miatt állását csak 1856 végétől tölthette be. Ezt követően haláláig itt lelkészkedett. Egyházi munkája mellett élénk közéleti tevékenységet folytatott. Nagylakon képviselőként ténykedett, 1860/1861-ben, majd 1865-től a vármegyei bizottmány, 1872-től a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja volt. 1878-1881 között országgyűlési képviselővé választották, e minőségében a gazdasági bizottság munkájában vett részt. 1876-ban megalapította, és haláláig elnök-vezérigazgatója maradt a Nagylaki Takarékpénztár Rt-nek, emellett 1881-től igazgatósági tagja volt az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Rt-nek. Mindemellett rendszeresen publikált. Első felesége Pokorny Zsuzsanna volt, akinek 1874-es halálát követően rövidesen újranősül, második felesége unokatestvére, Vanicsek Krisztina volt. Élő leszármazottja nem marad, első feleségétől született kislánya 1871-ben meghalt.
Irodalmi ajánló
Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 151. old., Szeberényi Andor Nagylak papja 1824-1895. Evangélikus Egyházi Szemle, 1895. 1. sz. 25-26. old., Szeberényi Andor szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914. 13. kötet. 481-483.old. https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinnyeiMagyarIrok_13/?query=szeber%C3%…
Levéltári anyag
HU-MNL-CSML-ML-IV.467.a. 1942/1873.
Szeberényi Andor nagylaki városi képviselő 1873. december 29-i keltezésű kézzel írt beadványa Bartholomeidesz János Nagylaki járási szolgabírónak, melyben 15 képviselőtársával együtt az 1871. évi XVIII. tc. 58. paragrafusa alapján a városi közgyűlés aznapi összehívását kezdeményezi. Az irat verzóján Bartholmeidesz szolgabíró ugyancsak december 29-i keltezésű utasítása a város bírójának, amelyben felszólítja, hogy a beadvány törvényes voltára tekintettel a közgyűlést azonnal hívja össze. Kelt: 1873.12.29. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-
HU-MNL-CSML-ML-IV.467.a. 1652/1892.
Meskó Sándor Csanád vármegyei alispán 1892. április 27-i keltezésű leirata a nagylaki járási főszolgabírói hivatalhoz, melyben a magyar kir. honvédelmi miniszter leiratát továbbítja. Ebből az derül ki, hogy Szeberényi 1892. március 3-án folyamodványt nyújtott be a minisztériumhoz, hogy az által nevelt kincstári ló az ötéves tartás után a birtokába kerülhessen. A miniszter ehhez az engedélyt megadta. Az irat arra világít rá, hogy Szeberényi a szerteágazó közérdekű gazdasági tevékenysége (nagylaki takarékpénztári elnökség, ACSEV vasúttársasági igazgatósági tagság) mellett saját gazdaságot, illetve „lótartó vállalkozást” is vitt, s az „évek során igen megbízható vállalkozónak bizonyult”. Kelt: 1892.04.27. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-
HU-MNL-CSML-ML-IV.419. 37. (kötet, 1. bejegyzés)
Szeberényi Andor halotti bejegyzése a Nagylaki Evangélikus Egyházközség 1895. évi halotti anyakönyvében. A bejegyzésből kiderül, hogy betegségben – a korabeli diagnózis szerint bélcsavarodásban – hunyt el, s a nagylaki temetőben vettek tőle végső búcsút 1895. január 3-án. A búcsúztatásán nagylaki lelkésztársa, Hrdlicska Károly mellett Koren Pál pitvarosi és Liffa János szemlaki lelkész vett részt. Ugyanakkor feltűnő, hogy a békési evangélikus esperességet vezető Áchim Ádám békéscsabai főesperes nem volt jelen a szertartáson. Talán a távolság, illetve az időjárási és útviszonyok akadályozhatták meg ebben. Kelt: 1895.01.03. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
-
0
0
0