Csapó János pesti ügyvéd és Csajághy Erzsébet legidősebb leánygyermeke volt. A család az anya révén rokonságba került Bajza Józseffel, Vörösmarty Mihállyal, a gyerekek keresztszülei közt volt Fáy András és felesége, később pedig baráti kapcsolat alakult ki Erdélyi Jánossal és Kossuth Lajossal. Társasági körükhöz tartoztak a reformellenzék vezető politikusai éppúgy, mint az Athenaeum írókörének tagjai és a Nemzeti Színház színészei. Mária egy iskolába jár Szendrey Júliával és Csajághy Laurával.1842. március 18-án ismerkedett meg a nála csaknem 11 évvel idősebb Vachott Sándorral. A szülők a lány gyenge egészsége és fiatal kora miatt késleltetni próbálták az esküvőt, de végül engedtek Mária kérésének. 1843. július 10-én kötöttek házasságot Pesten, a Szén téri (Deák téri) evangélikus templomban. A nyarat Zugligetben töltötték, majd augusztusban a Vachott rokonokhoz és anyagi ügyeiket intézendő Felső-Magyarországra utaztak. Ősszel tértek vissza bérelt pesti lakásukba, a Kecskeméti utcai Wenckheim-házba. 1844 tavaszán az apa, Csapó János - a család szerint - öngyilkos lett, valójában váltóhamisításba keveredett, és eltűnt. Mária idegösszeomlást kapott, s vidéken lábadozott. Ősszel tértek vissza Pestre, ekkor magukhoz vették Csapó Mária édesanyját és Etelka húgát. Csapó Mária első - még közvetett - kapcsolata Petőfivel 1843 pünkösdjére esett. Mária anyagilag is támogatta vőlegénye aláírási ívét Petőfi megsegítésére. Petőfi 1844 őszétől látogatta a családot. Csapó Mária szerint őt Tündér Ilonának nevezte, s róla mintázta a János vitéz Iluskáját. Férjét a szabadságharc veresége után kétszer is letartóztatták. Máriára marad a család fenntartása. Cooper regényeit ő fordította először magyarra. Szerkesztette a Remény zsebkönyvet (1858), az Anyák hetilapját (1861), a Szünórákat (1862), a Magyar Gazdasszonyok hetilapját (1863 – 65), a Gyermekvilág és az Ifjúsági Könyvtár című sorozatot. Ő a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Eötvös József 1870-ig anyagilag is támogatta a családot. Visszaemlékezése (Rajzok a múltból) elfogultsága és pontatlansága ellenére is fontos kordokumentum.