Irínyi József

Született

1822. 03. 13.

Születési hely

Albis

Elhalt

1859. 02. 20.

Elhalálozás helye

Pest

Életút

Református nemesi családból származott, apja Irinyi János földbirtokos, mezőgazdasági szakember, anyja Jánossy (Joannovich) Róza volt. Öt testvére született, köztük János, aki feltalálta a mai értelemben vett gyufát. Tanulmányait Nagyváradon, 1838-tól Debrecenben végezte. Joggyakorlatát Pesten folytatta, ahol megismerkedett az Athenaeum folyóirat körével. 1842. április 14-én külföldre utazott és bejárta Németország egy részét, Londont és Párizst. Hazatérése után 1843-ban ügyvédi vizsgát tett. 1844 és 1848 között a Pesti Hírlap munkatársaként dolgozott a külföldi rovat szerkesztőjeként. Kétszer is párbajozott. Tagja volt az Ellenzéki Körnek és a Fiatal Magyarországnak, ő fogalmazta meg A 12 pontot. A márciusi események idején a Közcsendi Bizottmány tagjává választották. Részt vett az országgyűlésen, 1848. október 8-án Párizsba küldték, mint követségi tanácsost. A függetlenségi nyilatkozat után hazatért. A szabadságharc veresége után Grazban elfogták és halálra ítélték, de Haynau kegyelmet adott neki. Visszavonult, irodalommal, fordítással és egyházüggyel foglalkozott. Elsőként fordította le a Tamás bátya kunyhóját, tanulmányt is írt hozzá. 1858-ban a Dunamelléki református egyházkerület tiszteletbeli főjegyzője lett.

Irodalmi ajánló

Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 227. old., Irinyi József szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914. 5. kötet. 171-175. old. https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinnyeiMagyarIrok_05/?query=irinyi%20j…

Levéltári anyag

HU-MNL-OL-R 75-18.

Kossuth Lajos levele Irányi Dánielhez. A levélben Kossuth beszámol az olasz politikai helyzetről Bettino Ricasolival való ellentétjeiről, akivel kapcsolatban úgy érzi, degradálja a magyarok ügyét Kossuth és Klapka minden erőfeszítése ellenére. Kossuth levelében úgy ítéli meg, Ricasolinak nem lesz könnyű belügyminisztert találni. Ricasoli első kabinetje valóban kevesebb mint egy évig, 1861. június 12-től 1862. március 3-ig működött, és ez idő alatt a belügyminiszteri poszton Marco Minghetti és Bettino Ricasoli is megfordult. Kelt: San Francisco d Albano, 1861.12.30. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.

HU-MNL-OL-R 211-1583.-1.

Irányi Dániel levele Türr Istvánnak, melyben az olaszországi magyar emigráció pénzügyi nehézségeiről számol be. Bár Rafael Benzi olasz diplomata már korábban megkérte a 10-15 ezer frankot a magyar emigráció számára Urbano Rattazzi (Alessandria, 1808. június 29. – Frosinone, 1873. június 5.) miniszterelnöktől, a pénz kifizetése mindeddig elmaradt. Az olasz külügyminiszter az államkassza nehézségeire hivatkozva már csak 5-6 ezer frankot ígért, de ezt sem adta oda. Mivel az emigráció kiadásai magasak, arra kéri Türr Istvánt, ha módjában áll, próbálja megsürgetni a miniszterelnöktől a kifizetést. Kelt: Turin, 1862.04.18. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.

HU-MNL-OL-R 211-1583.-3.

Irányi Dániel levele Türr Istvánnak, melyben Helfy Ignácra (Szamosújvár, 1830. március 15. – Budapest, 1897. október 11.)panaszkodik, aki többszöri egyeztetés után sem küldte meg neki a kívánt röplapokat. A mulasztásban Irányi szándékosságot sejt, mindenesetre a Helfy iránti bizalmát elvesztette. Kérdi, hogy Türr István tud-e biztos módot a röplapok megküldésére. Kisebb emigrációs hírekről is beszámol: Guyon Richárd nemrégen érkezett vissza Magyarországról, és azt mesélte, "a szellem jó, de biz' azért országgyűlést várnak". Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) volt honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter is átutazott feleségével, és bár Irányi nem találkozott velük, a feleség állítólag "kicsi kedves asszony". Kelt: Turin, 1862.04.18. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.