Apja Radankovics Mihály enyingi ispán, anyja Fitos Júlia volt. Hat osztályt végzett Veszprémben, majd 1838-tól a pécsi cisztereknél tanult, de kizárták. Uradalmi szolgálatba lépett, ahonnan elbocsátották. Győrön - vélhetően hamis bizonyítványokkal - elvégezte a jogi kart. A győri jogakadémián alapított egy kéziratos diákélclapot (Két garasos tár). Kovács Pál buzdította írásra. 1846-ban Pestre utazott, a következő évben ügyvédi vizsgát tett. Közben humoros írásokat közölt a Pesti Divatlapban és az Életképekben. Pest és Győr között ingázott, majd 1848. június 30-án titokban házasságot kötött Legény Katalinnal, akitől hamarosan gyermeke született. Petőfi kétsoros levélben üdvözölte. 1848. június 4-én indult a Nép Barátja, amelyet ténylegesen Vas Gereben szerkesztett, bár tervezetét Petőfi készítette, címlapján pedig Arany is szerepelt. A költő négy verset közölt az újságban. A szabadságharc veresége után Vas Gereben tíz hónapig bujdosott a Dunántúlon, rövid időre börtönbe zárták. Szabadon engedték, de az ügyvédi pályától eltiltották. Írói népszerűsége Jókaiéval vetekedett, több regényt, különböző napilapokba pedig számos tárcát írt. Rendszertelen életmódja kikezdte egészségét: 1868 januárjában tudósítóként Bécsbe ment, ahol halálos szívroham érte.