Apja Lendvay József mázsálótiszt, anyja Stang Júlia volt. Tanulmányait szülőhelyén kezdte, de rossz eredményei miatt nem fejezte be, hanem hat osztály elvégzése után vándorszínésznek állt. 1827-től rendszeresen fellépett vidéki társulatokban. 1830-ban Jeremiás Karolina színésznőtől házasságon kívüli fia született, akit saját nevére vett. Ifjabb Lendvay Márton később szintén a színészi pályára lépett, és a Nemzeti Színház művészeként szerzett ismertséget. Laborfalvi Rózától szintén született egy házasságon kívüli gyermeke, Benke Róza, akit Jókai Mór vett a nevére. Lendvay Márton 1832-ben vette feleségül Győrben Hivatal Anikó színésznőt, akivel a színpadon nagy sikerrel játszottak együtt. 1834 tavaszán Kolozsvárra szerződött, őszén mint tenorista operaénekes Budára jött, ahol 1836-ig játszott, majd 1836 és 1838 között ismét a kassai színház tagja volt. 1837 és 1854 között kisebb megszakításokkal előbb a Pesti Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház vezető színészeként, rendezőjeként ténykedett, előnyös külseje, tehetsége a magyar romantika színházának eszményi hősszerelmesévé, tragikus hősévé tette. Belépett a Nemzeti Körbe, és egyike volt annak a 19 főnek, akik kezességet vállaltak Petőfi Versek (1842-44) című kötetéért. A gesztus ellenére Petőfi a Lendvay és Egressy színházi vetélkedésében egyértelműen az utóbbi mellé állt. Az Úti jegyzetekben a bakizó Lendvayról ír, színbírálatában Lendvay kapcsán Egressyt hiányolta, de „különben átalán véve jól adja a szerepet”. Lendvay 1854. január 31-én lépett fel utoljára A lowoodi árvában mint Rochester lord: az előadás után összeesett, és innentől négy évvel később bekövetkezett haláláig betegeskedett.