Zsidó származású losonci lány, aki korán elveszítette édesanyját. Vak édesapját és magát varrásból tartotta el. Petőfi beleszeretett, és többször meglátogatta Rozáliát, amíg 1845 júniusban Losoncon időzött. A költő érzelmei viszonzatlanok maradtak, de a találkozást versben örökítette meg (pl. A varróleány). Weiss Rozália (Sára) 1845 augusztusában református hitre tért, ettől kezdve Fehér Ida néven szerepel az iratokban. Keresztszülei a losonci elit kiemelkedő személyiségei, Szilassy József helytartótanácsi tanácsnok, és a híres tudós, Kubinyi Ferenc felesége, Gyürky Franciska lettek. Gyürky Franciskának nem volt gyermeke, ezért sok gyermeknek, fiatalnak lett a keresztanyja. Fehér Ida a losonci ügyvéd, Kemény Károly jegyese lett. Kemény Károly honvéd századosként részt vett Felső-Magyarország felszabadításában 1849 tavaszán, majd 1849. július-augusztusban gerilla csapatot szervezett, akadályozva az orosz fősereg utánpótlását. Csapatával csak 1849. szeptember 29-én tette le a fegyvert Salgótarján mellett. Két tanúvallomás szerint Kemény Károly 1849 október elején Füleken találkozott Fehér Idával. Kemény Károlyt letartóztatták, és Rimaszombatban raboskodott 1849 decemberében. A házasságkötés időpontja ismeretlen, valószínűleg 1850. A losonci református anyakönyvi bejegyzések bizonyítják, hogy három leányuk született: 1851. augusztus 6-án Erzsébet, 1855. július 4-én Rozália, 1860. január 30-án Ilona. Losoncon laktak, a gyermekeik keresztszülei Zmeskal Zsigmond ügyvéd és Szakál Elekné szül. Szabó Emília voltak (Szakall Elek 1867-től a losonci járás főszolgabírája lett). Kemény Károly is Nógrád vármegye bizottmányának választmányi tagja volt 1861-ben (Madách Imrével, Mauks Mátyással, Steller Antallal és Zmeskal Zsigmonddal együtt). 1867. április 25-én Balassagyarmaton a vármegye várnagyává választották. Karancsságra költözésük dátuma ismeretlen. Itt hunytak el, Ida 1888-ban és Kemény Károly 1892-ben. Sírjuk jelenleg még ismeretlen.