Apja Pálfi Ferenc nagyváradi sótisztviselő, anyja Nyéki Julianna volt. Iskoláit Debrecenben, Nagybányán, Aradon végezte. 1837-ben a szatmári papnevelőintézetben tanult, de a felszentelés előtt kilépett. Ezt követően a nagyváradi jogakadémiára járt, 1842-ben Pesten jurátuskodott, majd rá egy évre ügyvédi vizsgát tett. Ez év nyarán ismerkedett meg Pesten Petőfivel. 1844 őszén már Petőfi szőkébb baráti köréhez tartozott a Pilvaxban. A költő regényével egy időben, hasonló szerkezetben és tematikával jelent meg Pálffy két regénye (Magyar millionaire, A fekete könyv), ám egyik sem keltett nagy érdeklődést. Tagja a Tízek Társaságának. Dömsödön Petőfivel tanulmányozta a francia forradalom történetét és az utópista gondolkodókat. 1847-től a Pesti Hírlapnál dolgozott, valamint Jókai segédszerkesztője volt az Életképeknél. 1848. május 12-én Petőfivel együtt tagja annak a delegációnak, amelyik kéréseivel felkereste Batthyány miniszterelnököt. 1848. március 19-től a Márczius Tizenötödike című radikális napilap felelős szerkesztőjeként dolgozott. Petőfi párbajsegédje volt a választási kudarcot követő polémiában. A szabadságharc veresége után négy évig nagybátyjánál, Szintyén rejtőzködött. 1853-ban tért vissza Pestre, letartóztatták, majd Budweisbe internálták. 1856-ban feleségül vette Neweklowsky Fannit. Hazatérve újság- és regényíró. Tagja volt a Kisfaludy és Petőfi Társaságnak, 1884-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.