Tanulmányait a debreceni református kollégiumban végezte. Még diákkorában írta meg a Zöld Marci és szeretője nótái című hosszú latorversét, ami 1817-ben, névtelenül, ponyvakiadványban tett közzé. Külföldi tanulmányútja után lelkészként és teológusprofesszorként dolgozott a debreceni kollégiumban. Petőfivel 1846. november elején ismerkedett meg Emődy Dániel révén, aki házitanító volt a professzornál. A költő őszinte elismeréssel írt Erdélyi kivételes műveltségéről és népszerűségéről a diákok körében. A jó kapcsolatot jelzi, hogy Petőfi a családdal tartott az Erdélyiek érmelléki (szentimrei) kúriájába. A szíveslátásért viszonzásul Petőfi az Erdélyi lányoknak emlékkönyvverset írt.