| Az Országos Honvédelmi Bizottmány Egressy Gábort Szeged és vidéke teljhatalmú országos biztosává nevezi ki. Kelt: Budapest, 1848. november 2. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. |
| Dr. Ferenczi Zoltán levele Veress Endre (1868-1953) történésznek, amelyben megköszöni a megküldött kéziratokat. Sajnálattal közli, hogy a Rimay János (Alsósztregova, 1570 körül – Divény, 1631. december 9.) politikus, költő, a magyar késő reneszánsz legjelentősebb írójának közelebbről meg nem nevezett levele már megjelent. Kelt: Budapest, 1910. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. |
| Dr. Ferenczi Zoltán levele Veress Endre (1868-1953) történésznek, amelyben megköszöni a budapesti Egyetemi Könyvtárnak megküldött könyvét (Marsigli Alajos Ferdinánd gróf jelentései és térképei Budavár 1684-1688-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról [gyűjtötte s közli, bevezetésel és jegyzetekkel bővítve Veress Endre, Budapest : Ranschburg, 1907.] Kelt: Budapest, 1907.04.24. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. |
| Gyulai Pál levele Veress Endrének, amelyben arról ír, hogy Bogdan Petriceicu Hasdeu (1838-1907) román író és nyelvész tanulmányát [Stratum és substratum. A Balkán-félsziget genealógiája] nem azért közölte az általa szerkesztett Budapesti Szemlében [1894, 79. kötet, 211. számban 47-81. oldalon, Román Sándor fordításában], hogy polémia cikksorozatot indítson meg a Szemlében, hanem mert fontosnak tartotta megismertetni a magyar történetírókkal ezt a munkát, és bátorítani őket, hogy hozzászóljanak saját publikációikban. Ő maga a Szemle részéről a Balkán-félszigeten élő népek (románok, görögök, szerbek, albánok, bolgárok) rokonságát hangsúlyozó, a dákoromán elméletet megtartó tanulmányt elegendőnek látta Marczali Henrik kritikai észrevételeivel [Néhány történelmi észrevétel Hasdeu tanulmányára. Uo., 82-91. old.] közzétenni. Kelt: Budapest, 1894.09.02. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. |
| Bulyovszky Gyula K. Papp Miklós (1837-1880) hírlapszerkesztőhöz írt levele, melyben felesége, Bulyovszky Lilla spanyolországi távollétében, annak nevében fejezi ki örömét és támogatását K. Papp Mikós erdélyi újságjának előfizetési felhívásával kapcsolatban. K. Papp Miklós előbb a Korunk, majd a Kolozsvári Közlöny munkatársa. 1865 után Kolozsváron alapította meg a Magyar Polgár című balközép politikáját követő napilapot, melyet utána haláláig szerkesztett, és saját nyomdájában készített. Első száma 1867. március 17-én jelent meg. Kelt: Budapest, 1866. július 24. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. |
| Irányi Dániel levele Türr Istvánnak, melyben Helfy Ignácra (Szamosújvár, 1830. március 15. – Budapest, 1897. október 11.)panaszkodik, aki többszöri egyeztetés után sem küldte meg neki a kívánt röplapokat. A mulasztásban Irányi szándékosságot sejt, mindenesetre a Helfy iránti bizalmát elvesztette. Kérdi, hogy Türr István tud-e biztos módot a röplapok megküldésére. Kisebb emigrációs hírekről is beszámol: Guyon Richárd nemrégen érkezett vissza Magyarországról, és azt mesélte, "a szellem jó, de biz' azért országgyűlést várnak". Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) volt honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter is átutazott feleségével, és bár Irányi nem találkozott velük, a feleség állítólag "kicsi kedves asszony". Kelt: Turin, 1862.04.18. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. |
| István nádor és Szemere Bertalan belügyminiszter rendelete Pest város lakosaihoz, miszerint rögtönítélő haditörvényszékeket állítanak fel országszerte a közbiztonság helyreállításáért. Kelt: Budapest. 1848.07.19. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. |