Makedón származású, görögkeleti vallású családból származott, apja Pompéry György, mezőgazdász és borkereskedő, anyja Szonthe Mária volt. Tanulmányait Miskolcon és Pesten végezte, Eperjesen jogot tanult. 1841-ben az Athenaeumban jelent meg első elbeszélése. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett. Az 1843-as pozsonyi országgyűlésen Szemere Bertalan mellett dolgozott, itt ismerkedett meg Petőfivel. 1844-ben az Életképekben közölte útilevelét Sajóvölgye, nov. 29-én címmel, Dardanus álnéven. A sem nevet, sem idézetet nem tartalmazó írás Lisznyai Kálmánra és a fiatal pesti költőcsoportra vonatkozó néhány kitételét Petőfi magára vette. Az először és utoljára használt Dardanus álnévvel és a költő válaszversével Pompéry bekerült a Petőfi-irodalomba. 1845-től két és fél évig Győrött Esterházy Károly főispánnál vállalt nevelői feladatokat: a gróf fiát a magyar köz- és magánjogra tanította. 1848-1849-ben Szemere Bertalan mellett belügyi titkárként, 1849-ben a túrkevei kerület országgyűlési képviselőjeként ténykedett. A szabadságharc bukása után, 1850-ben kegyelmet kapott. 1852-ben Bécsből visszaköltözött Pestre és természettudományokat kezdett tanulni. A Pesti Napló munkatársaként dolgozott, majd megalapította a Magyarország és az Ország című lapokat. Sikeres jótékonysági akciót indított a Garay árvák megsegítésére. 1854-ben felhívást tett közzé segélypénztár létrehozására szegény magyar írók, özvegyeik számára: terve 1861-ben megvalósult. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság egyik vezetője volt. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Egyike volt a Széchenyi István gyászszertartására delegált akadémiai tagoknak. Kétszer nősült: első felesége Petrás Terézia, második felesége Vecsey Teréz volt.