Apja Kováts Ferenc főmérnök, a Festetics-uradalom jószágigazgatója, író, anyja Eöry Julianna volt. Apja humán érdeklődése miatt a család irodalmárokkal is kapcsolatban állt: többek között Kazinczy is meglátogatta a dégi kúriát. A pápai református kollégiumban kezdte tanulmányait, majd egy évig Pozsonyban fejlesztette német nyelvi tudását. 1824-ben írta az Egy füst alatt két lakodalom című első vígjátékát, mely azonban nem került színpadra, és nyomtatásban sem adták ki. 1827 őszén a pesti egyetemre ment, ahol orvosnak tanult. Eközben megismerkedett az Aurora kör tagjaival, így többek között Karats Ferenccel, Takács Évával, Kisfaludy Károllyal, Vörösmarty Mihállyal. Elbeszéléseket publikált, drámákat írt. 1833-ban orvosi diplomát kapott, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Németországi tanulmányútján mélyült el a homeopátiában. Győrben települt le, és egész életében megbecsült orvosa volt a városnak, emellett a helyi református egyház presbitereként, főgondnokaként is ténykedett. Nagy szerepet játszott Győr kulturális életének fellendítésében, olvasó-, ének és zene-, valamint színészetet pártóló egyesületeket hozott létre. Petőfi munkásságával 1842-ben, a pápai önképzőkör pályázatának bírálójaként találkozott. A következő évben Petőfi felkereste Győrben, útban Pozsony felé. 1846 decemberében már az induló Hazánk ügyében tárgyalt a Petőfi vezette pesti íróküldöttséggel. Petőfi - a Pesti Divatlap és az Életképek után - a Hazánkban publikálta a legtöbb versét. A szabadságharc veresége után Kovács Pál rövid időre börtönbe került, de betegei követelésére szabadon engedték. A Kisfaludy Társaság alapító és rendes tagja volt. Munkásságáért királyi tanácsos címet kapott. Welsz Emíliát vette feleségül, akivel hat gyermekük született.