Evangélikus nemesi család leszármazottja, apja Bulyovszky Lajos gazdatiszt, anyja Győrfy Franciska volt. Iskoláit Pesten és a debreceni kollégiumban végezte. Itt találkozott először Petőfivel 1844 januárjában. Pesten jogot tanult, közben a Pesti Divatlapnál barátságot kötött a költővel. 1847-ben ügyvédi esküt tett. Jókaival együtt véglegesítették a tizenkét pontot. Március 15-én reggel a „vezérkar”, majd másnap a Közbátorsági Választmány tagja volt, részt vett és szónokolt a népgyűléseken. 1848. november 9-én vette feleségül Szilágyi Lillát (1833-1909), aki később Lilla von Bulyovszky néven Európa-szerte ünnepelt színésznő lett. A Batthyány-kormány megalakulása után a belügyminisztériumban dolgozik. A vereség után rövid ideig bujdosott és sokat járt külföldön, Németországban és Angliában is megfordult. Itthon drámákat írt, operalibrettókat fordított, megalapította a Nefelejts szépirodalmi divatlapot, és sokat publikált. Legnevezetesebb tevékenysége a tárcaírás volt, amely műfajnak ő volt Magyarországon az egyik megteremtője. Végrendeletében kétezer forintot hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára, hogy kamatjaiból jutalmazzák a legjobb ódaköltőket. Halála után építette fel felesége Fellner Sándor tervei alapján az Andrássy úti Bulyovszky-villát.